Milyen kihívásokkal néz szembe egy multinacionális vállalat, amikor innovációba kezd? Hogyan formálódik egy ötlet valósággá, különösen akkor, ha egy új, dinamikus leányvállalat születik meg a vállalat égisze alatt? Mai beszélgetőtársam, Boros Péter, az E.ON Drive Infrastructure Hungary Kft. üzletágának vezetője, mélyreható tapasztalatokkal rendelkezik mindkét világban. Sokszor esett már szó arról, milyen különbségek vannak egy nagyvállalat belső innovációs folyamatai és egy kvázi startupként működő leányvállalat között. Ma abba nyerhetünk betekintést, milyen is valójában ezekben a különböző közegekben dolgozni, és milyen előnyökkel, valamint kihívásokkal jár ez az út.
Az innováció ma már nem csupán a startupok privilégiuma; egyre több nagyvállalat is felismeri, hogy a piacon való fennmaradás és a versenyképesség megőrzése érdekében elengedhetetlen az újítás. Ez különösen igaz a multinacionális cégekre, amelyek sokszor küzdenek a rugalmasság hiányával és a nehézkes és hosszadalmas döntéshozatali folyamatokkal. Az ilyen vállalatoknak új stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy képesek legyenek felvenni a versenyt a kisebb, gyorsabban reagáló startupokkal.
A multinacionális cégek gyakran hoznak létre belső startupokat, inkubátorokat, vagy különálló leányvállalatokat, amelyek gyorsabb innovációra képesek a hagyományos vállalati struktúrákon kívül. Ezek az egységek úgy működnek, mintha különálló startupok lennének, ugyanakkor kihasználhatják az anyavállalat erőforrásait és tapasztalatait. Ilyen modellel számos nagyvállalat ért el sikereket.
Nézzünk pár konkrét nemzetközi példát az innovációs stratégiára:
Google X (Alphabet Inc.): A Google, később Alphabet néven ismert anyavállalat, létrehozta a Google X nevű részleget, amely a "moonshot" projektekkel foglalkozik. Ezek olyan nagyratörő, gyakran kockázatos innovációk, mint a vezető nélküli autók (Waymo) vagy az internetet biztosító ballonok (Loon). Ezek a projektek különálló egységekként működnek, szabadon kísérletezhetnek, és gyorsan alkalmazkodhatnak a változásokhoz, miközben továbbra is élvezhetik az Alphabet támogatását.
BMW i Ventures: A BMW felismerte, hogy a jövő mobilitása nemcsak az autókról szól, hanem a digitális szolgáltatásokról és az intelligens technológiákról is. Ezért létrehozta a BMW i Ventures-t, egy kockázati tőkealapot, amely innovatív startupokba fektet be. Az itt megvalósított ötletek és technológiák később visszaforognak a BMW autóinak és szolgáltatásainak fejlesztésébe.
GE (General Electric) és a FastWorks: A General Electric felismerte, hogy a nagyvállalati bürokrácia akadályozza a gyors innovációt, ezért elindította a FastWorks programot, amely a lean startup módszertant alkalmazza a termékfejlesztésre. Ez lehetővé teszi a gyors prototípus-készítést, az ügyfelek bevonását a fejlesztési folyamatba, és a hibák korai felismerését, minimalizálva ezzel a kockázatokat és növelve a piaci siker esélyét.
Ezek a példák jól mutatják, hogy a nagyvállalatok képesek alkalmazkodni és innoválni, még ha ez néha azt is jelenti, hogy saját működési modelljeiket kell újragondolniuk. Viszont nézzünk egy konkrét hazai példát, ahol Péter segítségével bepillanthatunk egy piacvezető hazai szereplő tevékenységébe, aki hasonló struktúrában indult neki egy új üzletágának növekedéséhez. Az autóipar nagyobb változások előtt áll, mint az elmúlt száz évben bármikor. Ezt a kihívást felismerve az E.ON is új utakat keresett, hogy rugalmasan és gyorsan reagálhasson a piaci igényekre. Ennek részeként született meg az E.ON Drive infrastructure GmbH. és annak magyarországi leányvállalata, az E.ON Drive Infrastructure Hungary, amely egy kis vállalkozásként működik a nagyvállalat égisze alatt, de egy startup dinamizmusával és innovációs szellemével. Erre kerestük a válaszokat interjúnkban.
A teljes cikket a Growth Magazin 2024Q3 számában olvashatod, vagy nézd meg a videós interjút és ne felejts el feliratkozni!
Share this post