A dinamikusan fejlődő üzleti világban, ahol az innováció és a technológia fejlődése vezérli a gazdasági változásokat, a startupok és az azok mögött álló vállalkozók kulcsszerepet töltenek be. Ebben az izgalmas és inspiráló környezetben Patai Zoltán is kiemelkedően fontos szereplővé vált. Sokan a Netpincér/Foodpanda ügyvezetőjeként emlékeznek rá, ám jelenleg már saját startupja építésén munkálkodik. A cikkünkből kiderül, hogyan alkalmazza korábbi tapasztalatait és milyen módon használja fel az AI biztosította lehetőségeket a Flawless esetében. Bemutatjuk azt is, hogy hogyan kezeli a nehézségeket és hogyan lendül át a mélypontokon, amelyekkel a vállalkozásépítés során a legtöbben biztosan találkozunk. A vállalkozói tapasztalatain keresztül rámutat arra is, hogy a startupoknak nemcsak a technológiai újításokra és üzleti stratégiákra van szükségük, hanem kitartásra, csapatmunkára és megfelelő háttérre is. Ahogyan az ő példája mutatja, az elhivatottság és az inspiráció hajtóereje lehet egy sikeres vállalkozás létrehozásának. Az interjú segítségével feltérképezzük a Flawless jelenlegi helyzetét, céljait és azt, hogyan látja alapítója a startup jövőjét a változó gazdasági környezetben.
Te voltál az, aki LinkedInen mindig határozott válaszokat adott a Netpincérrel kapcsolatos kritikákat illetően, és sokak számára te voltál az az ügyvezető, aki ezáltal vált ismertté. Ezekből a tapasztalatokból született meg az ötlet a saját startupod létrehozására?
Ebben az összefüggésben bizonyosan fontos szerepet játszott. A Netpincér és hasonló komplex működésű vállalkozások gyakran tapasztalják, hogy működésük rendkívül reaktív jellegű. Ez a reaktivitás gyakran hibákhoz vezethet. Ebből nem csak annyit érez az adott cég, hogy milyen módon alakulnak a számok a hónap végén, hanem a cégen belül dolgozó kollégák a saját bőrükön érzékelik ezeket a problémákat. Hiszen olyan cégek szolgáltatásairól beszélünk, amit mindenki napi szinten használ, ezért már a közeli ismerősökön keresztül is eljutnak a visszajelzések a működést illetően. Hozzám pedig, mint ügyvezetőhöz akár idegenektől is eljutottak ezek a visszajelzések. Így a saját bőrömön éreztem ezeket a napi problémákat. Emellett arra törekedtem, hogy a vállalkozást olyan szemlélettel irányítsam, amely közel hozza az ügyfeleket, partnereket és munkatársakat egymáshoz. Ennek részeként figyelemmel kísértem ezeket a visszajelzéseket, hogy megérthessem, milyen pozitív és negatív élményekkel találkoznak az ügyfelek.
Hiszem, hogy a fejlődés és a javulás akkor lehetséges, ha nemcsak kívülről szemléljük a vállalkozást, hanem részesei vagyunk még a részleteknek is.
Nem kevés kritika érte a Netpincért, több olyan elég magas terjedési pontszámmal bíró poszt volt, ahol nagyon keményen kritizálták. Hogyan tudtad ezt úgy kezelni, hogy neked, mint magánembernek, ne essen nehezedre, és professzionális módon tudj foglalkozni a kommentekkel?
Ez számomra is egy tanulási folyamat volt. Meg kellett találnom azt az egyensúlyt, ahol nem hagytam, hogy ezek a kommentek befolyásoljanak érzelmileg, hanem azokból objektív tanulságokat tudjak levonni a fejlődés és tanulás érdekében. Kezdetben hajlamos voltam túlzottan magamra venni a kritikákat, de idővel fejlődtem ezen a téren. A kézenfekvő és egyszerű megoldás persze az lenne, ha nem olvasnánk ilyen hozzászólásokat és nem foglalkoznánk velük. Ehelyett az érettebb megközelítésre törekedtem, és igyekeztem racionálisan megközelíteni azokat, hogy mit tanulhatok belőlük.
Alapvetően a Flawless ötlete is ebből a gondolatmenetből érkezett. Gyakran találtuk magunkat olyan helyzetben, amikor pontosan értettük a problémák okait és azt, hogy hogyan lehetne azokat hatékonyabban kezelni. A kihívást az jelentette, hogy nem volt elegendő fejlesztői kapacitás az ilyen kérések teljesítésére. És ez nemcsak azért fordulhatott elő, mert Magyarországon vagyunk és úgymond egy kis ország vagyunk, hanem mert a problémák gyakran a legnagyobb piacokon is ugyanúgy fennálltak. Maga a mindennapos üzleti operáció annyira komplex, és olyan mennyiségű fejlesztést igényelne, hogyha minden egyes apró részletet jól, proaktívan akarnánk kezelni, arra egészen egyszerűen nem lenne elegendő kapacitás. Ennek okán merült fel az ötlet, hogy ha lenne igény a cégeken belül, hogy proaktívan és automatizáltan kezeljék a potenciális incidenseket, akkor építsünk rá egy szoftvert, amivel minimális erőfeszítéssel fel tudják építeni ezeket a folyamatokat az adatokra építkezve.
Mindig izgalmas látni, hogy egy startup hogyan halad az ötlet születésétől a megvalósításig. Érdekes kérdés, hogy mikor fogalmazódott meg először az ötlet, és milyen lépések vezettek az első befektetés megszerzéséig?
Már egyetemi éveim alatt is tudtam, hogy vállalkozni szeretnék. Ebben az időszakban szerveztem különböző bulisorozatokat, aktívan részt vettem diákszervezetekben és még az egyetemi évek alatt, a mesterszakos képzés közben elindítottam az első vállalkozásomat, a "Doklist" nevű projektet. Bár nem lett átütő nagy siker, de mindenesetre sokat tanultam belőle. Utána a McKinsey-hez úgy mentem el, hogy azt terveztem utána visszatérek tapasztalatokkal felvértezve a vállalkozói úthoz. A tervek szerint egy-két év múlva újra vállalkozni akartam, de végül ez jóval később valósult meg. Ebből az lett, hogy több mint 8 évet töltöttem összesen a McKinsey-nél és a Netpincérnél. Ennek azért éreztem szükségét, mert tudtam, hogy rengeteget tanulhatok ezeknél a cégeknél, amit fel tudok majd használni később egy saját vállalkozásnál is. A Netpincérnél eltöltött időszak pedig további szakmai fejlődést hozott, és a cég fejlődésének következő szintjére is eljutottunk, ami a munkavállalók számát, a bevételt és az ügyfélélményt illeti. Úgy éreztem, hogy a következő lépése a karrieremnek, hogy elkezdjem a saját vállalkozásomat. A másik vonal pedig az volt, hogy felismertem az adott cég belső problémáit. Így 2022 januárjában született meg az ötlet és indult útnak a saját startupom. Ekkor kezdtem el azon gondolkodni, hogy milyen irányból lehetne az ötletet megközelíteni.
