Kartonágyak a 2024-es Párizsi Olimpián: Fenntartható megoldás vagy kényelmetlen újdonság?

Vajon miért alszanak a 2024-es párizsi olimpiai sportolók kartonágyakon?

A 2024-es párizsi olimpiai játékok egyik legmeglepőbb újítása a kartonágyak használata volt az olimpiai faluban, amely kíváncsiságot és némi szkepticizmust keltett azután, hogy néhány videó felkerült az internetre is. Első hallásra sokan szkeptikusak voltak: vajon ezek az ágyak tényleg képesek kielégíteni a sportolók igényeit, vagy csak egy divatos, de gyakorlatilag haszontalan ötlet? A versenyzők hálószobabútora egyszerű merev papírból készült, amelyek hosszú távon is bírják a strapát, de nem minden strapát. Nézzük, mi volt a szervezők célja és vajon milyen cég áll a kartonágy gyártás mögött.

A Kartonágyak és Költségeik

A párizsi olimpiai faluban mintegy 18,000 kartonágyat használtak, amelyeket a japán Airweave cég tervezett. Az ágyak darabonként 150-200 dollárba kerültek, így a teljes költség körülbelül 2,7-3,6 millió dollárra tehető (949,401,000 - 1,265,868,000 forint). Ez az összeg elsőre magasnak tűnhet, de az Airweave célja az volt, hogy környezetbarát és fenntartható megoldást nyújtson, ami hosszú távon csökkenti a hulladék mennyiségét.

Az olimpiai játékok összköltsége becslések szerint meghaladja a 7 milliárd eurót, ami magában foglalja az új létesítmények építését, a meglévő infrastruktúra fejlesztését és a rendezvény lebonyolításának költségeit. Ha ezt az összköltséget nézzük, valóban elenyészőnek tűnhet az ágyak értéke. Az ágyakra fordított 2,7-3,6 millió dollár azonban jelentős hozzájárulás a fenntarthatósági célok eléréséhez, amely hosszú távon környezeti és gazdasági előnyöket is hozhat.

Pár érdekes összeg, hogy ezzel szemben mire mennyit költöttek:

• Stadionok építése és felújítása: Az új stadionok építése és a meglévők felújítása összesen körülbelül 2 milliárd euróba (kb. 700 milliárd forint) került.

• Közlekedési infrastruktúra fejlesztése: A közlekedési hálózat, beleértve az új metróvonalakat és útépítéseket, mintegy 1,5 milliárd eurót (kb. 525 milliárd forint) emésztett fel.

• Biztonsági intézkedések: A biztonsági rendszerek és intézkedések fejlesztésére körülbelül 600 millió eurót (kb. 210 milliárd forint) költöttek.

• Szállás és vendéglátás: Az olimpiai falu és a kapcsolódó vendéglátási létesítmények kialakítása és üzemeltetése hozzávetőleg 800 millió euróba (kb. 280 milliárd forint) került.

• Marketing és kommunikáció: Az olimpiai játékok promóciójára és a nemzetközi közvetítések megszervezésére körülbelül 500 millió eurót (kb. 175 milliárd forint) fordítottak.

Miért Pont Karton?

Az Airweave céget 2004-ben alapította Motokuni Takaoka, aki egy autóbaleset után krónikus nyakfájással küzdött. Az Airfiber® technológiát, amelyet eredetileg halászhálókhoz használtak, újraértelmezte és matracok gyártására kezdte alkalmazni. Az Airweave célja a jobb alvás biztosítása és a fenntarthatóság előmozdítása volt. A cég jelentős befektetéseket kapott, többek között az Innovation Network Corporation of Japan (INCJ) által, amely több mint 10 millió dollárral támogatta a vállalatot a kutatás és fejlesztés területén.

Az Airweave által gyártott kartonágyak nemcsak könnyen összeszerelhetők és szétszerelhetők, hanem teljes mértékben újrahasznosíthatók is. Az ágyak nagy szilárdságú kartonból készülnek, amelyek akár 200 kilogramm súlyt is elbírnak. A matracok moduláris kialakításúak, ami lehetővé teszi a sportolók számára, hogy igényeik szerint alakítsák a kényelmet. Ezeket a kartonágyakat szétszerelt állapotban viszonylag kis konténerekben lehet szállítani, és amikor már nincs szükség rájuk, újrahasznosíthatók. Bár papírból készültek, az ágyak megfelelő összeszerelés után meglepően strapabíróak – és nem véletlenül.

„Úgy terveztük ezeket a kartonágyakat, hogy három-négy ugráló embert is elbírjanak, mert érem nyerése után az emberek nagyon boldogok” – mondta Motokuni Takaoka, az Airweave alapítója és elnöke.

De tényleg mindenféle terhelést elbírnak?

A kartonágyak bevezetése újraélesztette azt a vitát, amely a tokiói olimpián is felmerült. 2020-ban Paul Chelimo, amerikai sífutó, aggodalmának adott hangot egy videóban, és spekulált, hogy ezek törékeny ágyak célja lehet az intimitás korlátozása a sportolók között. Az „anti-szex” ágy elméletét később cáfolták, mivel az Olimpiai Bizottság által bevezetett távolságtartási intézkedések célja a Covid-fertőzés kockázatának csökkentése volt.

Azonban az olimpiai bizottság által akkoriban hozott sportolók közötti intimitás tilalmát tavaly márciusban feloldották. Laurent Michaud, a párizsi olimpiai és paralimpiai falvak igazgatója a Sky News-nak elmondta, hogy a bizottság 300,000 óvszert oszt ki, hogy „mindenki megkapja, amire számít és amire szüksége van.”

Az ágyak tartósságát illetően, amint azt a sportolók videói is mutatják, az ágyakat úgy tervezték, hogy akár 250 kilogramm (550 font) súlyt is elbírjanak, és egy testreszabható moduláris matracrendszerrel rendelkeznek, amely három különböző keménységi szintű blokkot tartalmaz, hogy alkalmazkodjanak a különböző sportolók fizikumához és igényeihez.

Miért is van szükség arra, hogy valóban fenntarthatósági szempontok kerüljenek előtérbe? Nézzük a korábbi olimpiai falvak sorsát.

Az olimpiai falvak utóhasznosítása vegyes eredményeket hozott. Például a tokiói 2020-as olimpiai falu épületeit lakóházakká alakították át, míg az athéni 2004-es olimpiai helyszínek közül sok elhagyatottan áll és romlik. Az újrahasznosítás és újrahasználat kulcsfontosságú, hogy elkerüljék a pazarlást és biztosítsák a fenntarthatóságot. Tokióban a fenntarthatósági törekvések részeként a játékok után a sportolók által használt ágyakat is újrahasznosították, és a lakóházakban újra felhasználták.

Athénban ezzel szemben sok létesítmény elhagyatottan áll, ami jelentős gazdasági és környezeti problémát jelent. Az elhagyatott épületek nemcsak a városképet rontják, hanem a helyi gazdaságot is terhelik. Az ilyen esetek rávilágítanak arra, hogy mennyire fontos a gondos tervezés és az utóhasznosítás figyelembevétele az olimpiai játékok előkészítése során.

Innováció a Párizsi Olimpián

A párizsi olimpia más fenntarthatósági innovációkat is bevezetett. Az olimpiai falu épületeit úgy tervezték, hogy a játékok után lakóépületekké alakíthatók legyenek, ezáltal csökkentve a felesleges építkezési hulladékot és maximalizálva a befektetés értékét. A város nagy hangsúlyt fektetett a meglévő infrastruktúra használatára és a zöld energia megoldások bevezetésére is, hogy minimalizálja az esemény környezeti lábnyomát. A párizsi olimpiai helyszínek esetében különösen figyelemre méltó a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálása. Az esemény helyszíneinek többsége már létező létesítmények voltak, amelyeket korszerűsítettek és a legmodernebb technológiákkal láttak el, hogy energiahatékonyabbak legyenek.

Egy másik jelentős fenntarthatósági újítás a vízhasználat csökkentése és az esővíz újrahasznosítása volt. A sportlétesítmények és az olimpiai falu területén esővízgyűjtő rendszereket telepítettek, amelyek lehetővé teszik az esővíz felhasználását a zöld területek öntözésére és más nem ivóvíz igényű feladatokra. Ezzel a megoldással jelentős mennyiségű víz takarítható meg, ami különösen fontos egy olyan globális esemény esetében, mint az olimpia, ahol naponta több tízezer ember tartózkodik egy helyen.

Egy másik kezdeményezés a Szajna folyó megtisztítása volt. Pár hete Anne Hidalgo, Párizs polgármestere búvárruhában és szemüvegben teljesen alámerült a Szajnában, ahol az úszást az elmúlt száz évben betiltották, és ahol 50 évig nyers szennyvizet engedtek a folyóba. A PR-akció célja az volt, hogy bizonyítsa, a víz már elég tiszta ahhoz, hogy több olimpiai úszóversenyt is megrendezzenek; és a játékok után három nyilvános fürdőhely is megnyílik.

Összességében a 2024-es párizsi olimpia egyértelműen elkötelezte magát a fenntarthatóság és az innováció mellett. A kartonágyak használata nemcsak praktikus és gazdaságos megoldás, hanem hozzájárul a környezetvédelemhez is. A sportolók pozitív visszajelzései pedig igazolják, hogy ezek az ágyak kényelmesek és tartósak, tehát megfelelnek a versenyzők igényeinek. Te kipróbálnád?