Merre vegyük az irányt a nemzetközi vizeken?
Amelyik startupper vagy innovációban otthon lévő szakértő járt már legalább egy-két nagy nemzetközi startup központban, az pontosan tudja, hogy 2022-re alapjaiban alakult át a világ. A fenyegető, sok helyütt jól érezhető globális válság, az infláció, az elképesztően erős versenytársak, valamint a kamatemelések miatt dráguló, egyre óvatosabbá váló kockázati tőke iparág nagyon megnehezíti a sikeres, érdemi nemzetközi szintig eljutó sztorik megismétlését itthonról. Olyanokét, mint anno LogMeIn, a Ustream, nemrég az AI Motive, vagy újabban a Bitrise, a Craft, a Creandum, a Makery, a SEON, a Starschema, a Turbine AI vagy a Tresorit voltak...
Vegyes a kép, ha a magyar startup ökoszisztémát, vagy akár az innovatív kkv-k világát kifejezetten a nemzetközi trendek, folyamatok tükrében vizsgáljuk, globális összefüggések közé helyezve. Egy innovatív, kicsi és rugalmas projekt vagy kisvállalat, amely nyitott a külföldi irányokba, szerencsére kevéssé függ a helyi trendektől – elvben. Azonban a világgazdaság nyakunkon ülő recessziója, a kereskedelmi és valódi háborúk okán a „globalizációs motor” köhög-hörög. Azaz a külföldi lehetőségek is érdemben szűkülnek, egyre nehezebb lesz egy-egy startup „csónaknak” jó irányt találni a viharos nemzetközi vizeken, amelyet egyre több innovatív hajóóriás (Alphabet, Meta, stb.) és több száz, villámsebes, nagyra nőtt sportvitorlás (ByteDance (TikTok), SHEIN, Stripe, Revolut, stb.-stb.) ural, méghozzá nem csak a közösségi vagy a kereskedelmi, vagy a banki szférában, hanem szinte minden szegmensben. Így hát a réspiacokon is egyre kiélezettebb a verseny, nehéz egy kis hazai cégnek olyan direkt versenytársakkal, akik hónapok után dollármilliókkal kitömve indulnak hódításra, szemben az itthon jellemző 50-100 ezer dolláros induló tőkeinjekciókkal, illetve a további körök szerényebb tőkéjével, messze a nagy piacoktól.