340 Milliárd Forintos Pályázati Keret Nyitja Meg Az Új Fejezetet a Magyar Innovációban
340 Milliárd Forintos Pályázati Keret Nyitja Meg Az Új Fejezetet a Magyar Innovációban
A magyar innováció Európa 10 legjobbja közé kerülése nem csak cél, hanem közös felelősség is.
Budapest, [2024.04.25] – A Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) bemutatkozó rendezvénye új mérföldkövet jelent a hazai innovációs társadalom számára. Az eseményen Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára és Bódis László, a NIÜ vezérigazgatója és Innovációért felelős helyettes államtitkára is felszólalt, kiemelve a magyar innovációs rendszer és a felsőoktatás fejlesztését célzó 340 milliárd forintos pályázati keret megnyitását.
Dr. Hankó Balázs beszédében rámutatott: "A magyar innováció Európa 10 legjobbja közé kerülése nem csak cél, hanem közös felelősség." Az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a rendezvényen egy érdekes metaforát használt, amikor a Nemzeti Innovációs Ügynökséget az ország "legnagyobb randiképzőhelyének" nevezte. Az államtitkár szerint az Ügynökség célja, hogy összekösse a kutatókat a piaci lehetőségekkel, elősegítve ezzel az innovációs projektek gyümölcsöző együttműködéseit. Az innovációs pályázatok egy része kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy eredményes aszociációk jöjjenek létre a kutatás és a piac között.
Bódis László a szervezet megújító misszióját és a magyar innovációs ökoszisztéma stratégiai irányait ismertette a rendezvényen. Beszédében kihangsúlyozta, hogy a magyar innovációs rangsorban elért 33. helyezés jelentős előrelépést jelent, azonban a globális versenyben még sok a tennivaló, különösen a startup ökoszisztéma tekintetében, ahol Magyarország jelenleg a 54. helyen áll. A cél az, hogy a nemzetközi versenytársakat megelőzve, 2040-re a világ élvonalába kerüljön Magyarország.
E cél elérése érdekében az NIÜ három prioritást határozott meg: a kutatói és vállalkozói utánpótlás erősítése, a magyar innovatív vállalkozások nemzetközi piacokra jutásának elősegítése, valamint a magyar innovációs ökoszisztéma nemzetközi láthatóságának növelése. Bódis kiemelte az egyetemi és ipari kutatások piaci hasznosításának fontosságát, különös tekintettel a deep tech startupokra, amelyek kiemelten képviselhetik Magyarországot a globális piacon. A rendezvény keretében számos panelbeszélgetésre került sor, ahol a résztvevők megvitathatták a magyar innovációs stratégia különböző aspektusait, és lehetőségük nyílt a networkingre is.
A rendezvényen sor került két kerekasztal-beszélgetésre Gyulasi Gina moderálásával, ahol a NIÜ vezetői – többek között Oláh István, dr. Rodek Nóra és Surguta András – a hazai és nemzetközi innovációs stratégiák fontosságát és a jövőbeli terveiket tárgyalták. A második panelen Barabás Réka, Kutni Mátyás és Robert Somogyi osztották meg gondolataikat a tudás és innováció terjesztésének kihívásairól és lehetőségeiről.
A rendezvény kiemelt eseménye volt a "NIÜ Talks", ahol a magyar startup ökoszisztéma fontos szereplői, mint Hild Imre, CEO az Óbuda Uni Venture Capital Zrt-től, Csillag Péter, CEO a Virt DB-től és Hungarian Business Angel Network elnöke, Biás Csongor a Startup Hungary ügyvezető igazgatója, valamint Fáykiss Péter, a Magyar Nemzeti Bank Digitalizációs Igazgatóságának igazgatója osztották meg tapasztalataikat.
Biás Csongor a startup ökoszisztéma aktuális helyzetéről számolt be. Kiemelte a befektetések drasztikus csökkenését Magyarországon, amely szerinte részben a globális gazdasági helyzet következménye.
Fáykiss Péter a Magyar Nemzeti Banktól a gazdasági növekedés innovációvezérelt modelljét támogatta, és kiemelte, hogy a bank hogyan tudja támogatni a startup ökoszisztémát. A beszélgetés során az oktatás és a szabályozás fontosságát emelte ki, mint a startupok sikeres fejlődésének alapvető elemeit. Különösen a korai szakaszú befektetések és az oktatási programok szerepét emelte ki, mint az innovatív vállalkozások támogatásának kulcsterületeit.
Csillag Péter kiemelte az angyalbefektetők szerepének fontosságát a startupok növekedésében. Rámutatott arra, hogy az ilyen típusú befektetések ösztönzőleg hatnak a korai szakaszban lévő vállalkozásokra, és növelik azok esélyét a sikeres piaci megjelenésre. Ezenfelül a magyar szabályozási környezet fejlesztését sürgette, hogy az jobban megfeleljen a nemzetközi standardoknak és vonzóbbá tegye Magyarországot a külföldi befektetők számára.
Hild Imre a nemzetközi tudás és gyakorlat elsajátításának szükségességét hangsúlyozta. Beszélt arról, hogy az ökoszisztéma fejlesztéséhez elengedhetetlen a nemzetközi együttműködések bővítése és a hazai vállalkozások nemzetközi piacokra lépésének támogatása. Kritikát fogalmazott meg a magyar venture capital közösség felé, abban a tekintetben, hogy kevés hajlandóságot lát a nemzetközi VC szervezetekkel való együttműködésre, amely szerinte akadályozza a magyar startupok növekedését.
A beszélgetés során a résztvevők egyetértettek abban, hogy a hazai innovációs ökoszisztéma dinamizálása érdekében összehangolt állami és magánszektori erőfeszítésekre van szükség, amely magában foglalja a finanszírozási lehetőségek bővítését, a szabályozási környezet javítását, valamint az oktatási és mentorálási programok kiépítését.
A kerekasztal beszélgetések során kiemelkedően fontos témák kerültek terítékre, mint a digitális innováció és a vállalkozói kultúra jövője Magyarországon.
A rendezvény, mely kiemelkedő networking lehetőségeket is kínált a résztvevők számára, egyértelműen a magyar innováció jövőjének meghatározó eseményeként került megrendezésre, ahol a 340 milliárd forintos pályázati keret csak tovább erősíti Magyarország pozícióit a nemzetközi innovációs térképen.
A Growth Magazin következő számában exkluzív interjút olvashatsz Bódis Lászlóval! Ha nem nem akarod megvárni, kattints ide